You are here

Az új lakástámogatási rendszer

Megjelent a Magyar Közlönyben az új október 1-tõl hatályos lakásfinanszírozási kormányrendelet, amely szerint új lakás vásárlásakor az állampapírhozam 50 százaléka jár kamattámogatásként a kétgyerekeseknek, a háromgyerekesek az állampapírhozam 55 százalékát, míg a hatgyerekesek annak 70 százalékát kapják kamattámogatásként.

Az új kormányrendelet szerint fiatalnak számít az a személy, aki a kölcsönkérelem benyújtásakor nem töltötte be a 35. életévét, akik házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek, azoknak külön-külön is 35 év alattiaknak kell lenniük.

Többgyermekes családok támogatása

A támogatást továbbá igénybeveheti az, aki legalább két gyermeket nevel és a fiatalabb 45 évesnél, ha házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek, akkor külön-külön kell 45 év alattiaknak kell lenniük.

Csak a fenti szabályoknak megfelelő fiatal és a többgyermekes személyek - családok - jogosultak új lakás vásárlásánál vagy építésénél kamattámogatásra. Korszerűsítésnél elég nagykorúnak lenni. Csak az kaphat ilyen támogatást, akinek nincs lakástulajdona, illetve nem önkormányzati- vagy szolgálati bérlakásban lakik, lízingbe vett lakása nincs. További szabály, hogy az öt éven belül eladott lakás vételárát az új lakás megszerzésére kell fordítani. A vételárból azonban levonható a korábbi önkormányzati és a munkaadói támogatás, valamint a visszafizetett bankkölcsön is.

A kamattámogatás fiatal és többgyerekes családok esetén Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintnál nem drágább, más településeken a 20 millió forintnál nem drágább új lakás esetén jár. A régi szabályoknak megfelelően, a vételárba, illetve építési költségbe nem számít bele a telek ára. A támogatott hitel összege az előbbi esetben 12,5 millió, az utóbbiban 10 millió forint lehet.

Lakás korszerűsítése esetén 5 milliós hitel után jár támogatás. Korszerűsítésnek minősül a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-ig.
Beépíteni csak megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet, ennek hiányában nem jár a kamattámogatás.

A kamattámogatást a rendelet az állampapírhozamhoz, illetve ennek hiányában - mert nem volt forgalom az állampapírpiacon - a referencia hozamhoz méri. Az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) teszi közzé ezeket. Változó kamatú hitelnél a 12 hónapos diszkontkincstárjegy, míg a fix kamatozású hitelnél az ötéves államkötvény a mérvadó. A kamattámogatást ezekhez méri a jogszabály.
A banknak vállalnia kell, hogy a hitel kamata nem lesz magasabb, mint az állampapírhozam 110 százaléka, plusz 3 százalékpont. A támogatás pedig az állampapírhozam meghatározott százaléka, a gyerekek számától függően. Így például 6 gyereknél 70 százalék, 4 gyereknél 59 százalék, 2 gyereknél pedig 52 százalék. Gyerek nélkül 50 százalék a támogatás, míg felújításnál 40 százalék jár.

Egy példával illusztrálva a támogatást: ha az állampapír hozama 10 százalék, akkor a hitel kamata nem lehet több 14 százaléknál. A támogatás viszont a 10 százalék meghatározott része, így például két gyereknél 5,2 százalék. Így a fizetendő kamat a 14 mínusz 5,2 százalék, azaz 8,8 százalék.
Az állami költségvetésben évi 3 milliárd forint lesz erre a célra elkülönítve. Amennyiben ez a pénz elfogy, a lakáspolitikáért felelős miniszter köteles kérni a kormánytól a további kölcsönkérelmek befogadásának a felfüggesztését.

Állami támogatások: