A devizahitelek pénzneme korábban jellemzően az USA-dollár volt, ma inkább euró vagy svájci frank, viszont a hitelt általában forintban törlesztjük, mivelhogy a jövedelmünk is forintban keletkezik. Így többnyire a hitel visszafizetése is forintban történik. Ugyanakkor több bank is lehetővé teszi, hogy a devizahitelt az ügyfél választásától függően devizában vagy forintban folyósítsák és törlesszék. A devizahitel összegét mindig devizában határozzák meg, annak kamatlába pedig általában alacsonyabb, mint a forinthitelek jelenlegi kamatai.
A hitelek havi törlesztő részlete két részből tevődik össze: tőketörlesztésből (felvett hitelösszeg havi csökkenése) és kamatfizetésből. A devizában nyújtott hiteleknél a forint hitelekkel ellentétben mindkettő (a tőketörlesztés és kamatfizetés nagysága is) változhat, ezáltal a deviza alapú hitelek havi törlesztő részletei a forinthiteleknél gyakrabban és nagyobb mértékben ingadozhatnak. Egyrészt az adott deviza kamatának függvényében gyakrabban változhat a kamatláb, mely egy hosszabb lejáratú hitelnél a törlesztő részlet jelentősebb növekedését is okozhatja. Másrészt az árfolyamgyengülés mértékével azonos arányban növekszik a havi törlesztő részlet forintban kifejezett nagysága.
Ebből következően célszerű, hogy az adós hitelfelvételi döntését ne a jelenlegi kamat- és árfolyamszint alapján maximalizálja - azaz az így kiszámított törlesztő részletet ne tekintse fixnek és jövedelméből maximálisan hiteltörlesztésre fordíthatónak -, hanem kalkuláljon a jövőbeni törlesztő részlet esetleges jelentős ingadozásával, illetve tartós növekedésének lehetőségével is. A konstrukció jellegéből fakadóan ugyanakkor a forint árfolyamának erősödése, illetve a devizakamatok csökkenése esetén a havi törlesztő részlet mérséklődhet is. Tekintettel a forint árfolyamának az utóbbi években tapasztalható jelentős ingadozására, a deviza alapú hitelek esetében a jövőt illetően bizonytalanságot hordoz a havi törlesztő részlet alakulása.
Az alábbi ábrán a forint euróval szembeni középárfolyamának változásait követhetjük nyomon az elmúlt időszakban.
A devizahitelek kamatai a külföldi kamatok ingadozása miatt is változhatnak. A változó kamatozású devizahitelek esetében a külföldi kamatszint esetleges növekedése (a külföldi hitelek drágulása) előbb-utóbb a belföldi devizahiteleknél is érezteti hatását.
Hitelfelvételi döntés előtt érdemes szem előtt tartani, hogy hosszabb távon a forint kamatlábának várható csökkenése, illetve a devizakamatlábak potenciális növekedése jelentősen mérsékelheti a deviza alapú hitelek jelenlegi előnyét. Jelenleg mind az eurózónában, mind Svájcban rendkívül alacsonyan, történelmi mélyponton van a kamatszint. A múltbeli adatokból kiindulva középtávon devizakamat-emelésre is lehet számítani. A kamatemeléssel párhuzamosan, vagy ettől függetlenül is bekövetkezhet a forint árfolyamának gyengülése.
A devizaalapú hitelek - bankoktól függően - 3, 6, illetve 12 havonta változó kamatozással (kamatperiódussal) igényelhetők. A kamatperióduson belül a kamat változatlan marad, a deviza árfolyamváltozása miatt azonban akár havonta is módosulhat a forintban fizetett törlesztőrészletek nagysága. Több pénzügyi intézmény lehetőséget biztosít ügyfeleinek arra is, hogy a kamatperiódus fordulónapján - általában a futamidő alatt egyszer - átváltsák hitelüket forintra. Ezzel az árfolyamkockázat hatásai kiküszöbölhetők, ne feledjük azonban, hogy ez is költséggel jár.
Amikor Magyarország csatlakozik az euróövezet országaihoz és a forint helyett bevezeti az eurót, az euróhitelek árfolyamkockázata azonnal megszűnik, mert az árfolyamrögzítés időpontjától az euró/forint árfolyam már nem változhat. Az euró bevezetésével az átváltással járó költségek is megszűnnek, mert az euróhiteleket nem kell többé forintra átszámítani. Más devizák, például az USA-dollár vagy a svájci frank esetében a devizahitelek kockázatai továbbra is fennmaradnak.
Két dolgot ma még senki sem tud. Az egyik, hogy milyen lesz az a csatlakozási árfolyam, amelyen a forinthiteleket - mint minden más forintban kifejezett tartozást és követelést is - euróra váltják át. Az árfolyamrögzítés eredményeként akár állandó nagyobb törlesztő részlet is kialakulhat, amennyiben a csatlakozáskori forintárfolyam magasabb a hitelfelvétel időpontjában érvényes árfolyamnál. A másik, nem kevésbé fontos talány, hogyan alakul majd az euróövezet kamatszintje. Mivel ez jelenleg igen alacsony, további csökkenése kevéssé valószínű. Ha pedig növekedni fog, akkor az euróhitelek drágulnak, és a most felvett, változó kamatozású euróhitelek kamata is növekedni fog.
Aki hosszú távra akar devizahitelt felvenni (pl. lakásra) a kamatváltozás lehetőségével is számoljon. A jelenleg olcsó devizahitelek kamatterhei ugyanis várhatóan növekedni fognak, ám ennek mértékét senki sem tudja megjósolni. Végül az, aki hosszú távra forintban adósodik el, legyen óvatos a fix kamatozású hitelek felvételénél, mert ezek kamata akkor is magas maradhat, ha majd a forinthitelt átváltják euróra.
Forrás: PSZÁF