A kormány 2009 december 28-án elfogadta az új kormányrendeletet a hitelfelvevők nagyobb védelme érdekében. A rendelet célja, hogy elkerüljék a bankok a felelőtlen hitelezést,
csökkentse a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat.
A kormány új rendelete illeszkedik a kormány által korábban már meghozott döntések, intézkedések sorába, például az állami kezességvállalással biztosított áthidaló kölcsön és az önkormányzatoknak biztosított elővásárlási jog bevezetése, a Banki Magatartási Kódex elfogadása vagy a pénzügyi törvények módosítása közé.
A 2009-es év utolsó kormányülésén elfogadott rendelet a bankok és pénzügyi vállalkozások által nyújtott hitelekre és kölcsönökre, valamint pénzügyi lízingre vonatkozik, beleértve a külföldi intézmények fióktelepeit és a határon átnyúló tevékenységet is. A rendelet szabályozza a hitelképességi vizsgálatot, az ingatlan-, jelzálog- és gépjármű hiteleket.
A gazdasági világválság érzékenyen érintette a magyar családokat. A válság hordalékaként a devizaárfolyamok megugrottak, a pénzügyi intézmények kamatai pedig megemelkedtek. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozta a családokat.
Az eddig meghozott rendelkezésekkel a kormány célja, hogy védje a devizahitellel rendelkezőket és a később hitelt felvevő banki ügyfeleket. Eddigi rendelkezések sorába tartozik a lakáshitelesek megsegítését célzó, állami kezességvállalással biztosított áthidaló kölcsön, az önkormányzatoknak biztosított elővásárlási jog, vagy a Banki Magatartási Kódex.
A válság egyik fő oka a bankok felelőtlen hitelezése, ezért fontos az is, hogy egy sokkal felelősebb, kiszámíthatóbb és a jövőbeni válságoknak jobban ellenálló hitelezési rendszer alakuljon ki.
A pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.
2010 március 1-étől hatályba lépő rendelkezések
Az új rendelet szabályozza az ingatlan-jelzálog hitelek mértékét is. A kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, eurohitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Pénzügyi lízing esetén a forint-, az eurohitel, illetve más devizahitel esetén: 80, 65, illetve 50 százalék.
Az új rendelet értelmében a gépjármű-hitelezés szabályai is változnak: a vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forinthitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, eurohitel esetében 60 százaléka, egyéb deviza esetében 45 százaléka. Lízingelés esetében 80, 65, 50 százalék az irányadó számok.
A rendelet második része 2010 június 1-étől lép életbe
A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek ún. hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Eurohitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.
A hitel maximum összege a fedezethez képest (jelzálog és személygépkocsi esetén)
|
Devizanem
|
Hitel
|
Lízing
|
|
Forint
|
75%
|
80%
|
|
Euró
|
60%
|
65%
|
|
Egyéb deviza |
45%
|
50%
|